Ciao!
Az évek során arra lettem figyelmes, hogy vannak olyan jellegzetes kiejtési hibák, amelyeket tipikusan a magyarok követnek el, amikor olaszul beszélnek. Ugye milyen jó érzés, ha valaki megdícséri idegennyelv-tudásunkat? Ehhez kétségkívül hozzátartozik a helyes kiejtés is. Ebben a blogbejegyzésben megmutatom, hogy milyen kiejtési hibákat érdemes elkerülnöd ahhoz, hogy olaszod ne legyen magyaros.
Miért vannak ezek a hibák? Szerintem nagyon egyszerű az oka. A hibákat anyanyelvünkből hozzuk. Minden nyelvnek megvannak a maga sajátosságai, az anyanyelvünk kiejtéseihez, szabályaihoz szokunk hozzá, így egy idegen nyelv tanulásakor is hajlamosak vagyunk anyanyelvünk kiejtési szabályai szerint beszélni.
Nos, szerintem egy teljesen érthető jelenségről van szó, és biztosíthatlak, hogy ez alól az olaszok sem képeznek kivételt.
Olaszországban, mint ahogy sok más országban is a világon, az angol nyelv hatása nagyon jelentős. Számtalan angol szó vált immár Olaszországban is a mindennapok részévé, mégis gyakran annyira olaszos kiejtéssel mondanak ki az olaszok egyes szavakat, hogy egy angol meg se értené, hogy mit szeretne mondani az illető.
Mielőtt belemennénk a leggyakoribb magyaros kiejtési hibákba, hadd hívjam fel a figyelmeteket néhány szó helyes kiejtésére:
Ilyen a pizza. C-vel ejtjük és nem z-vel. Ha „pizza”-ként (tehát „z”-vel ejted), akkor Pisa toszkán város juthat az ember eszébe.
A „pizzeria” szó esetében már többmindenre kell figyelni. A hangsúly nem a szó elején van, a z-t c-nek, és az a betűt á-nak ejtjük.
Gnocchi: nem „nyocci, gnyocci, gnyokki, gnokki”, hanem „nyokki”. A gn a maygar ny betűnknek felel meg.
Latte macchiato: Mint ahogy az előző példában itt is a „chi” betűegyüttest „ki”-nek ejtjük. A „cs”-nek nincs itt helye.
Ha pedig azt a furcsa nevű zsemlét, a ciabatta-t veszed, akkor „csábáttá”-nak ejtsd, ez a helyes kiejtés és nem „csiabatta” vagy „ciabatta”.
Akkor jöjjenek a magyarok által elkövetett legszembetűnőbb kiejtési hibák:
1. Kezdjük a legegyszerűbbel! Az „a” betű az olaszban mindig „á”.
Emlékszel az elején mindtam a pizza szót. Vagy további példaként mondhatnánk amica [ámiká], donna [donná], casa [kázá] stb. szavakat.
2. Az „o” betűvel kapcsolatos. A magyarban megtanultuk, hogy a szavak végén az „ó” mindig hosszú (kivétel a no, meg a nono). De ez az olaszban nem állja meg a helyét és nagyon csúnyán hangzik, mert a szó végi „o” nem lesz hosszú.
Tehát ne mondj olyat, mint pl. [tempó], [dzsornó], [momentó], [kapucsínó]. Ezek olaszul helyesen tempo [tempo], giorno [dzsorno], momento [momento], cappuccino [káppuccsino].
Ugyan van néhány tucat szó, amelyet „hosszú ò”-val írunk, de ez igazából nem „hosszú ó”, hanem hangsúlyos, tehát a szó hangsúlyát mutató ékezet. Azt mutatja, hogy a szó hangsúlya az utolsó magánhangzóra esik.
Ilyen példákat mondhatnánk: casinò [kázino] (kaszinó), popò [popo] (popsi), però [pero] (de, viszont), Niccolò (Miklós).
Figyeld meg, nem hosszú „ó”-ról van szó, hanem csak hangsúlyosról. (A videómban ezt jól meg tudod figyelni.) Ha a szó hangsúlya az utolsó magánhangzóra esik, akkor ezt az olasz (az „o” esetében mindig egy balra dőlő) ékezettel jelöli.
3. A következő kiejtési hibánál is maradjunk még a hangsúlynál.
Köztudomású, hogy a magyarban a szó elején van a hangsúly. A szokás nagy úr, hajlamosak vagyunk ezt a szokásunkat az olasz szavakra is ráhúzni, így azt mondjuk, hogy pizzéria [pizzéria]. Előre tesszük a hangsúlyt. Ez olaszul nagyon csúnyán hangzik.
Az olasz szavak hangsúlyáról most csak röviden annyit mondanék, hogy a szavak nagy részében az utolsó előtti magánhangzóra esik. Nincsenek szabályok, így nagyon fontos az, hogy amikor egy szót tanulsz, akkor azt a helyes kiejtéssel és hangsúllyal tanuld meg. Vannak olyan olasz szavak, amelyek mást jelentenek, ha a hangsúly máshova kerül.
4. Hajlamosak vagyunk az „u” betűt „v”-nek ejteni, ha ez a „k” vagy a „g” betű után áll. Ismételten a magyar nyelvben ehhez szoktunk hozzá, így sokszor egy kezdő vagy akár haladó olaszos észre sem veszi, hogy nem olasz kiejtési szabályok szerint mondja ki a szót.
Figyeld meg: quattro (melynek jelentése: négy) nem [kváttro], hanem [kuáttro]. Quasi (majdnem) nem [kvázi], hanem [kuázi]. Acqua (víz) nem [ákvá], hanem [ákuá]. Guanto (kesztyű) nem [gvánto], hanem [guánto].
5. Utolsó pontként pedig a hosszú mássalhangzók rövidítését hoznám fel.
Mássalhangzó-torlódásnál a magyar a hosszú mássalhangzót röviden ejti ki, viszont az olasz nem alkalmazza ezt a szabályt. Olaszul igenis hosszan ejtjük a hosszú mássalhangzót. Így a quattro szóban a „t” betű hosszú: [kuáttro], vagy az abbraccio (ölelés) szóban a „b” és „c” hosszú: [ábbráccso]. A pizza szó [piccá] és nem [picá], a risotto pedig [rizotto] és nem [rizotó].
Van mire figyelni, nem igaz? Ráadásul ez még nem is minden, de már ha ezeket a legfontosabb pontokat betartod, kiejtésed óriási mértékben javulni fog, már senki nem mondhatja majd, hogy magyaros.
Ismételjük át gyorsan még egyszer a szavakat helyes kiejtésükkel és a hozzá tartozó szabályokkal.
pizza [piccá]
pizzeria [picceriá]
gnocchi [nyokki]
latte macchiato [látte mákkjáto]
ciabatta [csábáttá]
amica [ámiká] – barátnő
donna [donná] – nő
casa [kázá] – ház
tempo [tempo] – idő, időjárás
giorno [dzsorno] – nap
momento [momento] – pillanat
cappuccino [káppuccsino]
casinò [kázino] – kaszinó
popò [popo] – popsi
però [pero] – de, viszont
Niccolò [nikkolo] – Miklós
quattro [kuáttro] – négy
quasi [kuázi] – majdnem
acqua [ákuá] – víz
guanto [guánto] – kesztyű
abbraccio [ábbráccso] – ölelés
risotto [rizotto] – rizottó
Természetesen általában sok gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy az ember levetkőzze a beleivódott szokásokat, de kitartással és odafigyeléssel minden kétséget kizáróan el lehet érni.
Remélem, hasznosnak találod ezt a bejegyzést. És ha nem láttad volna még a videómat a YouTube-csatornámon, akkor ezen a linken megnézheted. Minden kétséget kizáróan nagyban fog segíteni a helyes kiejtés elsajátításában. Lehetőséged lesz a helyes és a helytelen kiejtést összehasonlítani.
A presto, Tímea
