Shakespeare azon filózott, hogy „lenni vagy nem lenni”.

Azt hiszem, az évszázadok során erre a kérdésre már választ kaptunk, de az olaszban létezik egy másik nagy kérdés: „essere vagy stare?”. Két ige, amely elég nagy fejtörést / fejfájást jelent az olaszul tanulóknak. Orvosságként olvasd végig ezt a bejegyzést, nézd meg e témában készített videónkat, és használatuk számodra is tiszta lesz, fejed nem fog tőle többé fájni.

A magyar „van”, azaz a létezést kifejező igénket olaszul kifejezhetjük az essere illetve a stare igével is.

Tanárként újra és újra azt tapasztalom, hogy ez a két ige helyes használata jelentős nehézségeket okoz majdnem mindenkinek, aki olaszul tanul. Mivel magyarul legtöbbször ugyanúgy fordítjuk a két igét, így nem értjük, hogy mi a kettő között a különbség. De ha közelebbről megvizsgáljuk a jelentésüket, valamint azt, hogy mikor, és hogyan használjuk, használatuk egyszerűvé válik.

Mindjárt az elején ki szeretném hangsúlyozni, hogy mi itt az olasz nyelv szabályaival fogunk foglalkozni. Nem megyünk bele a regionális vagy a nyelvjárási használatokba. Közép- és Dél-Olaszországban előszeretettel használják a stare igét az essere helyett, amikor az valójában az olasz nyelvben nem helyes. Tehát, ha közép- vagy délolasszal beszélgetsz, tartsd szem előtt ezt a tényezőt, és tudásodban nem fogsz meginogni. Ha baráti vagy családi körben beszélgettek, akkor ezeknek a szabályoknak nem kell olyan szigorúan megfelelni, de ha nyelvvizsgán vagy egy hivatalos helyen kell fellépned, akkor igyekezz betartani a következő szabályokat és farai una bella figura, azaz jó benyomást fogsz kelteni.

Ha szükséges, tanulmányozd át vagy nézd meg többször a videót, hogy jól megértsd és elsajátítsd a két ige helyes használatát.

Az essere és a stare igével két fontos alapkoncepciót, fogalmat tudunk kifejezni: 1. egy állapotot és 2. egy pozíciót, térbeli elhelyezkedést.

E két alapjelentés szerint fogjuk a két igét egymáshoz hasonlítva megvizsgálni.

Első körben nézzük az állapot fogalmát, és kezdjünk a nyelv legalapvetőbb igéjével, az ESSERE (van), igével.

Az essere ige, alapjelentésében, egy személy, egy állat vagy egy tárgy létezését fejezzi ki.

Például:
Io sono. – Én vagyok. Tu sei. – Te vagy.

Ha az essere igét megtoldjuk egy melléknévvel vagy egy főnévvel, akkor ki tudjuk fejezni egy tárgy, egy állat vagy egy személy minőségét vagy állapotát, amely lehet ideiglenes (tehát rövid, egy meghatározott ideig) vagy állandó (maradandó, hosszú ideig tartó) is.
Azonnal mutatok példákat, hogy a gyakorlatban is értsd, hogy mit is értünk a fenti szavak alatt.

Minőségre vagy állapotra mondhatnánk például:
Roberto è felice. – Róbert boldog.
La casa è bianca. – A ház fehér.
Ezekben a mondatokban mellékneveket használtunk az „essere” létige után.

A következőben főnevet rakok az essere ige után:
Mario è un dottore. – Mário egy doktor.

További példa lehetne egy állandó létezésre vagy minőségre:
Io sono una donna.  – Én nő vagyok.
Paolo è intelligente. – Pál intelligens.
Marianna è una bella ragazza. – Mariann egy szép lány.

Ideiglenes minőségre pedig mondhatnánk, hogy:
Fabio è magro. – Fabio sovány. (Lehet, hogy fél év múlva felszed néhány kilót.)
Vagy: Anna è bionda. – Anna szőke. (Talán egy hét múlva barnára vagy vörösre festi a haját.)

Figyeld meg, hogy ezekben a példákban továbbra is a mi klasszikus „van” igénkről van szó. Még ha a magyarban, ahogy a példákban megfigyelheted, ebben a jelentésében legtöbbször (egyes és többes szám 3. személyben) elhagyjuk, nem mondjuk ki. (Anna szőke. Fabio sovány. – a van ige lemarad.)

Eddig a pontig azt gondolom, hogy nem szoktak nehézségek adódni. A gond ott szokott kezdődni, amikor bejön a képbe a stare ige. De Neked ez sem lesz gond, miután jól megértetted a stare ige jelentését és használatát.

A STARE igével is kifejezhetünk egy állapotot. De figyelj a különbségre!  A stare igét egy IDEIGLENES ÁLLAPOT leírására használjuk, amely lehet fizikai, pszichológiai vagy esztétikai, és ezt határozószó segítségével tesszük.
Ebben az esetben a stare ige jelentése „sentirsi”, azaz „érzi magát vhogy, vmilyennek”.
Ebben az esetben a stare ige használata kötelező, nem helyettesíthető az essere igével.

A klasszikus kérdésünk: Come stai? Sto bene, grazie. – Hogy vagy? Jól vagyok, köszönöm.
Vagy: Claudia sta male, ha mal di testa. – Klaudia rosszul van, fáj a feje.
További példaként mondhatnánk:
Simone sta molto bene con la cravatta. – Simonnak nagyon jól áll a nyakkendő.

Felfigyeltél arra, hogy ebben az esetben a magyarban is használtunk igét a mondatban, kitettük a „van” igénket.

Összefoglalva azt lehetne mondani, hogy az essere ige után melléknevet vagy főnevet teszünk, és a magyar kifejezési mód segít nekünk, mert ebben az esetben a magyarban sokszor elhagyjuk a van igét.

A stare igénkhez pedig határozószó jár, és a magyarban is kimondjuk a létezni igét. Továbbá csak ideiglenes állapot kifejezésére használjuk.
A kulcsszavakat kiemeltem, így könnyen vissza tudod keresni a fő gondolatokat.

Következő bejegyzésemben össze fogjuk hasonlítani a két igét másik fontos jelentésükben, amikor is egy térbeli elhelyezkedést fejeznek ki.

A presto, Tímea