Ciao! Az olasz néphagyomány ősidők óta mindig is olyan szólásokkal és közmondásokkal jutott kifejezésre, amelyek generációkról generációkra megmaradtak az emlékezetünkben, és érzéseink illetve mindennapi élethelyzeteink kifejezésére szolgálnak. A szólások és közmondások hasznosak akár meglehetősen összetett fogalmak intuitív és egyszerű magyarázatára.

Az olasz, úgy mint a magyar bővelkedik szólásokban, közmondásokban. Lehetetlenség lenne mindet felsorolni, de ebben a bejegyzésben csokorba szedtem jónéhányt. Ha tetszik a téma, akkor innen mazsolázhatsz kedvedre.
Tartsd szem előtt, hogy a magyar megfelelő jóval eltérhet az eredeti olasz kifejezési módtól, más alanyokat felhasználva, illetve olyan is előfordulhat, hogy az olasz szólásnak, közmondásnak magában az olasz nyelvben is több változata van. Így előfordul, hogy (kicsit) más szavakkal fogod majd az életben hallani. Teljesen normális jelenségről van szó, hiszen ezek a szólások szájhagyomány útján terjedtek.

Aki nem mer, az nem nyer. – Chi non risica non rosica.
[ki non riziká non roziká]
risicare [rizikáre] – kockáztatni
rosicare [rozikáre] – rágcsálni, bezsebelni

Nem esik messze az alma a fájától. – La mela non cade lontano dall'albero.
[lá mélá non káde lontáno dállálbero]
cadere [kádere] – esni

Ki nem dolgozik, ne is egyék. – Chi non lavora, non mangia.
[ki non lávorá non mándzsá]
lavorare [lávoráre] – dolgozni

Evés közben jön meg az étvágy.  – L’appetito vien mangiando.
[lápetito vien mándzsándo]
l’appetito [áppetito] – étvágy
vien = viene → venire

Jobb félni, mint megijedni. – Meglio prevenire che curare.
[meljo prevenire ke kuráre]
meglio [meljo] – jobb
prevenire [prevenire] – megelőzni
curare [kuráre] – gyógyítani

Nem mind arany, ami fénylik. – Non è tutto oro quel che luccica.
[non e tutto oro kuel ke lucsiká]
oro [oro] – arany
luccicare [luccsikáre] – fénylik, csillog-villog, ragyog

Nem azért élünk, hogy együnk, azért eszünk, hogy éljünk! – Bisogna mangiare per campare, non campare per mangiare.
[bizonnyá mándzsáre per kámpáre non kámpáre per mándzsáre]
bisogna [bizonnyá] – muszáj, kell, szükséges
mangiare [mándzsáre] – enni
per [per] – (végcél, rendeltetés) – -ért, -ra, számára, -nak, -hoz, részére
campare [kámpáre] – megél, elél, éldegél

Gyakorlat teszi a mestert. – L’esercizio è un buon maestro.
[leszercsicio e un buon máesztro]
l’esercizio [eszercsicio] – gyakorlat
maestro [máesztro] – mester

Ahány ház, annyi szokás. – Paese che vai, usanze che trovi. 
[páeze ke váj uzánce ke trovi]
paese [páeze] – ország, falu, táj, vidék
usanza [uzáncá] – szokás

Bajban ismerszik meg a barát. – Al bisogno si conosce l'amico.
[ál bizonnyo szi konosse lámiko]
si [szi] – általános alany
conoscere [konossere] – ismerni

Cél szentesíti az eszközt. – Il fine giustifica i mezzi.
[il fine dzsusztifiká i medzzi]
il fine [fine] – cél
giustificare [dzsusztifikáre] – igazolni
il mezzo [medzzo] – eszköz

Ne igyál előre a medve bőrére. – Non dire gatto se non c’è l’hai nel sacco.
[non dire gátto sze non cseláj nel szákko]
gatto [gátto] – macska
c’è l’hai [cseláj] – vmit birtokolni
sacco [szákko] – zsák

Hibájából tanul az ember. – Sbagliando s’impara.
[zbáljándo szimpárá]
sbagliare [zbáljáre] – hibázni
imparare [impáráre] – tanulni

Minden jó, ha vége jó. – Tutto è bene, quel che finisce bene.
[tutto e bene kuel ke finisse bene]
finire [finire] – végezni

Az nevet igazán, aki utoljára nevet. – Ride bene chi ride ultimo.
[ride ki ride ultimo]
ridere [ridere] – nevetni
ultimo [ultimo] – utolsó

Aki másnak vermet ás, maga esik bele. – Chi scava la fossa agli altri, vi cade dentro egli stesso.
[ki szkává lá fosszá álji áltri vi káde dentro elji sztesszo]
scavare [szkáváre] – ásni
la fossa [fosszá] – árok, sírgödör
cadere [kádere] – beleesik, elesik
dentro [dentro] – benn, bele

Nincs otthon a macska, cincognak az egerek. – Quando il gatto non c'è, i topi ballano.
[kuándo il gátto non cse i topi bálláno]
quando [kuándo] – amikor
il topo [topo] – egér
ballare [bálláre] – táncolni

Egy fecske nem csinál nyarat. – Una rondine non fa primavera.
[uná rondine non fá primávérá]
la rondine [rondine] – fecske
la primavera [primávérá] – tavasz

Amelyik kutya ugat, nem harap. – Cane che abbaia non morde.
[káne ke ábbáijá non morde]
il cane [káne] – kutya
abbaiare [ábbájáre] – ugatni
mordere [mordere] – harapni

Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra.  – Non rimandare a domani quello che puoi fare oggi.
[non rimándáre á dománi kuello ke puoj fáre oddzsi]
rimandare [rimándáre] – hallogatni
domani [dománi] – holnap
puoi → potere [puoj potere] – vmit tudni csinálni
oggi [oddzsi] – ma

Minden rosszban van valami jó. – Dio, se chiude una porta, apre un portone.
[dio sze kjude uná portá ápre un portone]
Dio [dio] – Isten
chiudere [kjudere] – becsukni, csukni
la porta [portá] – ajtó
aprire [áprire] – nyitni
il portone [portone] – főkapu, nagy ajtó

Beszélni ezüst, hallgatni arany. – La parola è d'argento, il silenzio è d'oro.
[lá párolá e árdzsento il szilencio e doro]
la parola [párolá] – szó
l’argento [árdzsento] – ezüst
d'argento [dárdzsento] – ezüstből
l’oro [oro] – arany
d'oro [doro] – aranyból
il silenzio [szilencio] – csönd

Aki korán kel, aranyat lel. – Il mattino ha l’oro in bocca.
[il máttino á loro in bokká]
il mattino [máttino] – reggel
bocca [bokká] – száj

Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. – Meglio un uovo oggi che una gallina domani.
[meljo un uovo oddzsi ke uná gálliná dománi]
meglio [meljo] – jobb
uovo [uovo] – tojás
oggi [oddzsi] – ma
gallina [gálliná] – tyúk
domani [dománi] – holnap

Egy bolond százat csinál. – Un matto ne fa cento.
[un mátto ne fá csento]
matto [mátto] – bolond
ne [ne] – belőle, abból
cento [csento] – száz

A hazug embert könnyebb utólérni, mint a sánta kutyát. – Le bugie hanno le gambe corte.
[le budzsie ánno le gámbe korte]
la bugia [budzsiá] – hazugság
la gamba [gámbá] – láb
corto [korto] – rövid

Segíts magadon, Isten is megsegít! – Aiutati che Dio t'aiuta.
[ájutá ke dio tájutá]
auiutare [ájutáre] – segíteni (tárgyesetet vonz)

Végén csattan az ostor! / Majd elválik! – Non è ancora detta l'ultima parola!
[non e ánkorá dettá lultimá párolá]
ancora [ánkorá] – még, még egyszer
non é ancora [non e ánkorá] – még nem
detta [dettá] – dire ige 3. alakja
ultimo [ultimo] – utolsó, végső

Nyugtával dicsérd a napot! – Non lodar il bel giorno innanzi la sera.
[non lodáre il bel dzsorno innánci lá szérá]
lodare [lodáre] – dicsérni
innanzi [innánci] – vmi előtt (térben, időben), korábban

Cseppekből lesz a tenger. / Sok kicsi sokra megy. – A goccia a goccia si fa il mare. 
[á goccsá á goccsá szi fá il máre]
la goccia [goccsá] – csepp
si [szi] – általános alany

Új seprű, jól söpör. – Scopa nuova scopa bene.
[szkopá nuová szkopá bene]
la scopa [szkopá] – seprű
scopare [szkopáre] – söpörni

Nem látja a fától az erdőt. – Non puoi vedere il bosco se sei tra gli alberi.
[non puoj vedere il boszko sze szej trá lji álberi]
puoi → potere [puoj potere] – tudni, -hat, -het
vedere [vedere] – látni
bosco [boszko] – erdő
se [sze] – ha
tra [trá] – vmi között
l’albero [álbero] – fa

A szomszéd fűje mindig zöldebb. – L’erba del vicino è sempre più verde.
[lerbá del vicsino e szempre pju verde]
l’erba [erbá] – fű
vicino [vicsino] – szomszéd
sempre [szempre] – mindig
più [pju] – jobban, fokozásra használt szó
verde [verde] – zöld

Az egyik fülén be, a másikon ki. – Entra da un orecchio e esce dall’altro.
[entrá dá un orekkjo e esse dálláltro]
entrare [entráre] – belépni, bemenni
orecchio [orekkjo] – fül
esce → uscire [esse ussire] – kimenni
altro [áltro] – másik

Sok hűhó semmiért. – Tanto chiasso per nulla.
[tánto kjásszo per nullá]
tanto [tánto] – sok
il chiasso [kjásszo] – zaj, lárma
per nulla [per nullá] – semmiért

Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér! – Bisogna stendersi quanto il lenzuolo è lungo! 
[bizonnyá sztenderszi kuánto il lencuolo e lungo]
bisogna [bizonnyá] – muszáj, kell, szükséges
stendersi [sztenderszi] – nyújtózkodni, nyújtózni
quanto [kuánto] – amennyi
il lenzuolo [lencuolo] – lepedő
lungo [lungo] – hosszú

Két rossz közül válaszd a kisebbiket! – Il minore tra due mali.
[il minore trá due máli]
minore [minore] – kisebb
male → mali (tbsz) [máli] – baj, betegség, rossz

Mindenki a maga szerencséjének kovácsa. – Il mondo è fatto a scale, c’è chi scende e c’è chi sale.
[il mondo e fátto á szkále cse ki sende e cse ki szále]
Szó szerint: A világ egy nagy lépcső, van aki felmegy, van aki le.
il mondo [mondo] – világ
le scale [szkále] – lépcső
scendere [sendere] – lemenni
salire [szálire] – felmenni
c’è chi [cse ki] – van, aki

Remélem, ezzel a cikkel is segítettünk olasztudásod fejlesztésében!
Ha nem láttad volna még, akkor figyelmedbe ajánlom másik bejegyzésem az olasz szólásokról, közmondásokról. Ide kattints és máris ott landolsz!

Alla prossima, Tímea és Antonio